Gyújtásbeállítás

 

1. Hozzáfogjak-e magam?

 

Sokan nem mernek hozzáfogni, mert misztikusnak vélik az egész szerkezetet és sajnos ott tartunk, hogy van olyan szerelő réteg, akik előszeretettel túlmisztifikálják az egész bogárszerelési témát, tisztelet a kivételnek. Persze van aki nem szereti, ha belenyúlkálnak az ő általa beállított dolgokba, ez érthető is. Tehát nem azt mondom, hogy mindenki essen neki az autójának, mert az nem lenne jó. De aki kis ambíciót érez, elméletben már elmélyült a dologban ÉS ÉRTI mindazt, amit itt alább leírtam, akkor nyugodtan kísérletezgethet, a saját kárára!;) Persze a bizonytalanok nyugodtan vigyék szakihoz az autót, az biztos pont. Ott is el lehet lesni ezt-azt.:) Jó szerelőt kell találni, megtartani! Mesélték, nem egyszer fordult már elő, hogy nem egy szerelő tette el a gyújtást rossz időpontra, mert a motorkód alapján állították, nem a gy.elosztó típusa alapján! Ami rövidebb távon a magasabb benzinfogyasztásban, kisebb teljesítményben, akadozó alapjáratban nyilvánult meg, vagy jele lehet a motor túlmelegedése is. Hosszabb távon (több 10 ezer km) akár motorkárosodást is okozhat a rossz gyújtásbeállítás! Tehát oda kell figyelni, hogy mit és hogyan csinál az ember!

 

A bogár motorja nagyon strapabíró, megbízható szerkezet. A világon bárhol működik-működik, ja és működik is.., legyen akár fagy, kánikula. Tesztelték a hó és a sivatag birodalmában is. Olyan a felépítése, hogy bárki szerelhesse (nincs speciális, csillaginbusz, stb csavar...) és nem olyan kényes, mint a mostani motorok. Ettől függetlenül azért megkívánja az odafigyelést, a rendszeres karbantartást, szelephézag állítást, OLAJCSERÉT, gyújtásbeállítást, alapjárat beállítást, kisebb motordiagnosztikát. Ha valaki mindezt betartja és jó minőségű benzint, olajat tölt a bogiba (lehet akár szintetikus is, az a nagy melegben nem veszíti el a viszkozitását mint az ásványi, nem fog hőségben-alapjáraton pislogni az OIL lámpa) nem hajtja halálra a motort, nem terheli a rossz sebességváltással a hirtelen gázadagolással, sorolhatnám még, akkor egy olyan motor van a birtokában ami akár 200.000-300.000 km-et is elmegy nagyobb javítás, megbontás, generál nélkül!

Figyelem: Azonban nem mindegyik bogár motor szereti a szintetikus olajat!

De ne kalandozzak mán el..:)

 

2. Alapfogalmak:

 

1 gyújtótekercs, 2 gyújtógyertya, 3 elosztó, 4 megszakítóbütyök, 5 forgattyústengely, 6 hajtó fogaskerék, 7 elosztó-tengely, 8 akkumulátor, 9 gyújtásindító kulcs, 10 a gyújtótekercs 15-ös kapcsa

 

Gyújtótekercs (transzformátor): 12 Voltból kb. 20 kVoltot (20.000 Volt) előállító két réztekercsből álló, közös vasmagú hengeres kinézetű szerkezet. A ventilátor házra van felszerelve bal oldalon. Benne az egyik tekercs vastagabb rézdrótból készül, kevesebb menettel, a másik vékonyabb, sokkal sűrűbb menettel. Így - az elektromágnesesség felhasználásával - sikerül a 12 Voltból a több ezer Voltot előállítania. A 20.000 Volt áramerőssége kicsiny, ezért nem veszélyes, nem ráz csak csíp!;) Gyenge gyújtószikra esetén előfordulhat, hogy mindent cserélsz és még mindig nem jó. Lehet hogy ez a tekercs öregedett már el és cserére szorul. Ritkán, de előfordul! Gyújtótekercs meghibásodást vetít elő, ha olaj-, zsírszerű anyag szivárog, vagy folyik belőle. Ez hivatott hűteni a tekercseket! Ha elfolyik - leég a trafó.

 

Csatlakozásai:

15 -> pozitív kábel (gyújtáskapcsolótól)
1 -> megszakító vezeték (zöld)
4 -> rövid gyújtókábel a gyújtáselosztó-fej közepébe

 

Megszakító: a gyújtóberendezés talán legfontosabb része. Ez a szerkezet szaggatja az áramkört, aminek hatására megszűnik a gyújtótekercs (trafó) primer tekercsének negatív (test) áramellátása. (A pozitívot a tekercs mindaddig kapja, amíg nem kapcsoljuk ki a gyújtást). Ekkor tud kisülni a szekunder réztekercs -> ez adja a gyújtószikrát a gyertyánál (egyéb más alkatrészek közbeszólásával)! 0,4mm-re kell beállítani a nyitási hézagot. A hézagot hézagmérővel ellenőrizzük. A legjobb módszer zárásszögmérővel beállítani a 47+-3 fokot. Ekkor a megszakítóhézag eltérhet a 0,4mm-től, mert a zárásszög a szikra képződéséhez szükséges optimális "töltési időt" méri. Ezzel a módszerrel a már kopott megszakítótengelynél is pontosan beállítható a kívánt érték! A 0,4 mm, új vagy újszerű állapotú gyújtórendszerre vonatkozik!!! A zárásszögmérő használata roppant egyszerű, de egymagadnak való beszerzése nem gazdaságos! Szerencsére egyik klubtársamnak van.:)

 

Megszakító-hézag ellenőrzése hézagmérővel
A hézag 0,4 mm legyen
régi típusú elosztóba való megszakító (vezeték a megszakító kalapács tengelye felé áll)	új típusú elosztóba való megszakító (vezeték az érintkezők felé áll)

 

Visszatérve a hagyományos módszerre: Tehát, amikor valamelyik nyitóbütyök - a 4 közül - legmagasabb pontja nyitja teljesen a megszakító mozgóérintkezőjét, akkor kell megmérni és beállítani ezt a méretet! Ha a megszakító hézaga nem megfelelő, akkor be kell állítani. Az álló érintkezőt rögzítő csavart (melyet a fenti ábrán nyíl mutat) csavarhúzóval lazítsuk meg, az álló érintkezőt a mozgó érintkezőtől állítsuk be a megfelelő távolságra, majd a csavart húzzuk meg. A megszakító hézagának beállítása után ellenőrizzük az előgyújtást, és szükség esetén azt is állítsuk be. (A hézag 0,1 mm-es módosítása a gyújtási időpontot 3 fokkal elállítja!!) Általában 10.000 km-enként ellenőrizzük, 20.000 km-enként jó ha cseréljük a megszakítót. Tapasztalataim szerint 5.000 km lefutása után akár 0,2 mm-rel is csökkenhet a hézag, mert elkopik a kis kiemelő bakelit bütyök. Megszakítóból mindig tartsunk pótdarabot az autóban, mint ahogy gyertyát és ékszíjat is!!! A bepiszkolódott vagy kissé beégett érintkezőket különleges tűreszelővel lehet megjavítani. Ha azonban a beégési kráterek mélyek, akkor a megszakítót cseréljük ki. Mindkét érintkező felületének tökéletesen simának kell lennie, és teljes felületükkel egymásra kell feküdniük. Ezért az érintkezők megfelelő kiegyengetése és polírozása céljából szereljük ki azokat az elosztóból. Az érintkezők kiszerelése nélkül ezt a műveletet nem lehet pontosan elvégezni. Smirglit lehetőleg ne használjunk, a szemcsék kárt tehetnek a szerkezetben. A bogarakban a BOSCH elosztó az elterjedtebb, ebbe BOSCH megszakítót célszerű vásárolni. Lehet még pl. a boltok által ajánlott ITAB megszakítót is vásárolni. De ennek vezetéke hosszabb mint a BOSCH-é és az elosztóházba érhet, miáltal a vákuumos előgyújtás szabályozás nem fog jól működni. Szorulni fog a szerkezet a túlméretes kábel miatt. Alább kétféle gyújtáselosztót mutatok be. A kettő közül a BOSCH található meg a legtöbb bogárban. De ennek a típusnak is többféle változata létezett, ezek külön-külön ismertetése nem célom! Alap működési elvük azonos.

 

Bosch gyújtáselosztó: 1 csapok és beállító bevágás, 2 állítólemez, 3 visszahúzórugó, 4 testkábel, 5 vonórúd, 6 kondenzátor, 7 rögzítőcsavar, 8 megszakító érintkező, 9 a megszakítókar rugója, 10 a megszakító érintkezőhöz vezető kábel, 11 vákuumszelence

VW gyújtáselosztó: 1 primercsatlakozás az összekötőkábellel, 2 rögzítőcsavar, 3 lemezrugó, 4 hatszögű csavaranya, 5 korlátozó szöglemez, 6 megszakítókar, 7 a megszakítókar rugója, 8 vonórúd, 9 megszakító érintkező, 10 beállító bevágás, 11 menetes csap, 12 nyomórugó, 13 a megszakító alaplap lemezrugója, 14 alaplap

 

Kondenzátor: a megszakító érintkezőinek nyitása-zárása között nagy feszültségkülönbség keletkezik. Ez szikrázáshoz vezet, gondoljunk csak arra, hogy egy pozitív vezetéket véletlenül letestelünk a kasznin valahol! A kondenzátor ezeket a szikrázásokat szünteti meg, mert lenyesi a hirtelen feszültségváltozásokat. Ezzel a megszakító érintkezők élettartamát hosszabbítva meg. A megszakítók élettartama nagymértékben függ a kondenzátor állapotától! Ha a helyesen hézagolt megszakító érintkezők hamar beégnek, felületük megolvad és emiatt kráteres, elszíneződött (kb. 1000 km-en belül), akkor kondenzátort kell cserélni! Ha kicsit is gyanússá válik a kondenzátor, cseréljük ki (kb. 1.500 Ft)!

 

 

Gyújtáselosztó - gyertyapipák: a megszakítót tartalmazó alacsonyabb (12 V) feszültséggel "játszadozó" alsó részét fedi gyárilag egy műanyag lapka e fölé kerül a ROTOR (elosztópipa) és a bakelit elosztófedél. Itt a lapka felett már a 20 kVoltok mászkálnak. Az elosztófedél maga ez a bakelit (műanyag) sapka, 5 csatlakozással rendelkezik. A csatlakozások elrendezése olyan, mint a dominó 5-ös pontjaié. A középső kapja a gyújtótekercstől a rövid gyújtókábelen a 20 kVoltos feszültséget.

Itt belül egy rugós szénrúdhoz kapcsolódik egy ROTOR-nak nevezett szerkezet, mely továbbítja a feszültséget (kis zavarszűrő ellenálláson át) az elosztófej valamely szegmenséhez, mégpedig a megszakítót is mozgató tengely forgása által, amely a főtengely fordulatszámának felével pörög. Majd innen a szegmensektől, ha helyesen tettük fel a hosszú gyújtókábeleket, akkor a megfelelő henger gyújtógyertyájához jut el a feszültség a gyertyapipán keresztül és keletkezik a szikra a 0,5-0,7 mm-re beállított gyertyaelektródák között (a gyertya belecsavarva a hengerfejbe, ahol testelődik a menetes része!).

 

komplett gyújtáselosztó                                                 elosztófedél                     rotor

 

Gyújtáskihagyást okozhat az elöregedett, töredezett gyújtókábel! A kúszó szikrákat korom sötétben lehet jól megfigyelni járó motor mellett. Ha valamelyik kábelből valahol szikra kúszik a testhez, akkor azt cserélni kell! Ha a gyújtókábeleket felcseréltük (tehát az elosztófejből nem a megfelelő sorrendben kap 1-4-3-2 szikrát a gyertya), akkor a motor nem akar indulni! Tehát a gyújtásrész tisztításakor legyünk fokozott figyelemmel az egyes alkatrészek helyes csatlakoztatására. (Ha bizonytalan vagy: Tisztításkor nem muszáj egyszerre minden kábelt lehúzni. Egymás után lehúzni-visszadugni... így nem fogod felcserélni.)

 

Gyújtógyertyák: Elektródahézag: 0,5mm állandó -20C fok alatti hőmérséklet esetén, 0,7mm +20 fok felett. Hazánkban a 0,6-0,7mm közötti elektróda hézag, megfelelő mindenféle időjárási viszony közepette.

 

 

A gyertyákat ne felejtsük rendszeresen ellenőrizni kb. 10.000km-enként. Ha élettartamuk elérte a 25.000km-et, akkor szerezzük be az újabb sorozat gyertyát, tartalékba! Persze az autóban célszerű mindig 1-2 darabot tartalékba magunkkal vinni. Egyébként vannak olyan gyertyák, melyek akár 50.000 km-et is elmennek minden gond nélkül, ha a motor mindig megfelelő beállítás mellett üzemelt. Gyújtáskihagyást is okozhat 1 db elöregedett, rossz hőértékű, beállítású gyertya. Főleg hidegebb időben fordulhat elő, hogy egyre gyakrabban "köpi be" valamelyik gyertyát a motor. Járassuk egy darabig, majd kézzel megtapintva észlelhetjük, amelyik hidegebb, az nem ment (nem volt égés abban a hengerben!). Érdemes a legkisebb gyanu esetén is újat beszerelni, mert a bogiban amúgy sem egy leányállom gyertyát cserélni - boxer rulez ;). Pláne, ha neked is 68-70 körüli kasznid van duplaszívós hengerfejekkel. Nőgyógyász-zongorista ujjakkal, többféle méretű csőkulccsal persze megoldható.:) Helyes hőérték: 145 (BOSCH W8AC) -175 (BOSCH W7BC). Vagy jó minőségű még, hasonló hőrtékben az NGK, BRISK, Champion gyertya is. BRISK N17C nekem bevált és 400 Ft/db, nem csilingel a motor olyan terhelés mellett sem, amelyiknél a Bosch már "nyafog". Sajna a Bosch gyertyákat is többfelé gyártják, van német ami jó, de van indiai, taiwani stb.:( Alább egy kép a hőérték és a gyertya kialakítása közötti összefüggés szemléltetésére.

 

3. Az előgyújtás beállításának menete:

 

Az előgyújtásról röviden: A gyújtószikra akkor keletkezik, amikor a dugattyú éppen Felső HoltPonti helyzete felé halad. Ezzel elérjük azt, hogy amikor FHP-n van a dugattyú, akkor a már elindult robbanási (égési) folyamat teljes energiáját ki tudja használni az éppen FHP-t elhagyó dugattyú. Több hasznos munkát végez, mint ha az FHP után következne be csak a gyújtószikra hatására a robbanás. Akkor sokkal több elégetlen keverék távozna. Több lenne a károsanyag kibocsátás és az üzemanyag fogyasztás. A túl nagy előgyújtás is káros, mert akkor a motor csilingel, melegszik -> jobban kopik.

 

A motor hideg legyen, vagy legfeljebb 50 fokos! Az előgyújtás beállításához le kell venni az elosztófedelet. A dinamó ékszíjtárcsájával a forgattyústengelyt forgassuk az óramutató járásával azonos irányba addig, míg a forgattyústengelyen levő ékszíjtárcsán látható jel a motorblokk osztósíkjával egybeesik és az elosztópipa az elosztóházon levő | jelre mutat. Lásd az alábbi képet!

 

 

Az előgyújtási szög

a 22,1 kW-os (30 LE-s) motoroknál - 7,5° (lásd a képen),

az 1965 júliusáig gyártott 25 kW-os (34 LE-s) motoroknál -10°,

az 1965 augusztusától gyártott összes motornál - 7,5°,

VW 1500 Automatik (113 905 205AA jelű gyújtáselosztóval), valamint az 1970 augusztusától gyártott motorok (1600), amelyek előgyújtási szöge 0°, vagy 5° a FHP után. 5° a FHP után a dupla vákuumos előgyújtásszabályozóval felszerelt motorok esetén. Szimplavákuum-szelencéseknél 7,5° a FHP előtt . Minden esetben azonban a gyújtáselosztó pontos típusának ismerete adhat megbízható adatot a megfelelő gyújtásbeállítási értékkel kapcsolatban.

 

A = 7,5° a felső holtpont előtt. (1200; 1300; 1500 mechanikus sebváltóval) B = 0° a felső holtpont előtt (Felső HoltPont!) (1500 automata; 1600)

 

Ezután ellenőrizzük, és szükség esetén állítsuk be az előgyújtást. Az ellenőrzéshez próbalámpát használjunk, (előtte a gyújtást kapcsoljuk be) amelynek egyik vezetékét a gyújtótekercs 1-es kapcsára, a másikat a testre kapcsoljuk. Az elosztót rögzítő csavart 10 mm-es cső-, vagy dugókulccsal lazítsuk meg, és kapcsoljuk be a gyújtást. A gyújtáselosztót óvatosan, az óramutató járásával megegyező irányban fordítsuk el addig a helyzetig, amikor az érintkezők éppen zárnak, majd kissé forgassuk vissza abba a helyzetbe, amikor az érintkezők nyitnak, és a próbalámpa kigyullad (lásd alábbi képet).

 

 

Ebben a helyzetben a gyújtáselosztót a rögzítőcsavarral rögzítsük és tegyük
a helyére az elosztófedelet.

 

Lehet pl. digitális multiméterrel, a gyújtás bekapcsolása nélkül is gyújtást-állítani. Ehhez lehúzzuk a tekercsről a megszakító vezetékét, ehhez a kábelhez csatlakoztatjuk a multiméter egyik, a testhez a másik vezetékét. A multimétert előtte diódavizsgáló állásba kapcsoljuk. Ezzel a zárlat, azaz a megszakító érintkezők zárása-nyitása sípoló hanggal figyelemmel kísérelhető! Amikor éppen megszűnik a sípoló hang, akkor nyitnak pont az érintkezők. A beállítás itt hang alapján, de ugyanúgy történik mint a próbalámpás beállítás esetén.

 

A gyár nem tanácsolja a stroboszkópos alap-előgyújtás beállítást. Meleg motor mellett a vezérlési idők kissé módosulnak az alkatrészek tágulása következtében. Ezért kell hideg motornál gyújtást és szelephézagot állítani. A stroboszkópos műszer viszont kivállóan alkalmas a vákuumos és a röpsúlyos előgyújtás szabályozók működés közbeni ellenőrzésére. Jól figyelemmel lehet követni, hogy mennyire tolja el a gyújtást a szabályozó szerkezet. Ha meg nem tolja különböző fordulatszámok mellett sem, akkor meghibásodott a vákuumszelence, vagy a röpsúlyok akadtak fenn.

 

4. Üzem közbeni előgyújtás-szabályozók, a vákuumos ellenőrzése:

 

1953 decemberéig a gyújtáselosztókat centrifugális előgyújtás-szabályozóval látták el. 1954 januárjától 1960 júliusáig a gyújtáselosztókra centrifugális és vákuumos előgyújtás-szabályozót is felszereltek. 1960 augusztusától a gyújtáselosztókon csak vákuumos előgyújtás-szabályozó van. A VW Automatik gépkocsikban 1967 augusztusától centrifugális és vákuumos előgyújtás-szabályozót, 1970 augusztusától pedig minden gépkocsiban kettős vákuumos előgyújtás-szabályozót szerelnek. A gépkocsik nagy részének gyújtáselosztójában nincs centrifugális előgyújtás-szabályozó, csak vákuumos. A vákuumos előgyújtás-szabályozó meghibásodása esetén, amit általában a karburátorban levő vákuumcsatorna beszennyeződése okoz, sztroboszkoplámpát tartalmazó diagnosztikai berendezéssel kell megvizsgálni a motor működését, különböző fordulatszámokon (előbb már írtam róla). A meghibásodás oka lehet még a vákuummembrán átszakadása, a rudazat szorulása is.

 

A vákuumos előgyújtás-szabályozó provizórikus ellenőrzésére vegyük le az elosztófedelet és az elosztópipát, majd az előgyújtás-szabályozó csövét kapcsoljuk le a karburátorról. Ha a csőből a levegőt kiszívjuk, és az elosztó alaplapja megmozdul, akkor a vákuumos előgyújtás-szabályozó jó. Ha az alaplap mozdulatlan marad, az a vákuumszelence hibáját jelzi.

 

Egyéb, hasznos információk:

 

Röpsúlyos elosztó esetén az előgyújtás így alakul különböző fordulatszámok esetén (1957):

 

1200 1/min fordulatszám esetén 8,0° -13,0°

2000 1/min fordulatszám esetén 13,5° - 16,5°

3300 1/min fordulatszám esetén 31,5° - 34,5°

 

Vákuumszelencés előgyújtás szabályozó esetében: A vákuum hatására ütközéséig elmozdult alaplap esetén az előgyújtás kb. 26°-ot tesz ki (és + pl. 7,5° alapelőgyújtás) a FHP-hoz viszonyítva. Ellenőrizni lehet szívással is, de így a karburátornál eltömődött csatlakozó csőcsonk nem derül ki.

Gyertyapipák és gyújtókábelek: Fontos, hogy ezek állapota és egymás közötti kontaktja megfelelő legyen. Gyújtáskihagyás esetén csavarjuk le a pipát a kábelről és nézzük meg a kábelvéget, ha az zöld, oxidos, kicsit vágjunk le belőle és csavarjuk rá a kábelt a pipa menetes szegére. Nekem egyszer az okozott gyújtáskihagyást, hogy kilazult ez a menetes szeg a pipából és az alatta lévő ellenállassal (zavarszűrés) megszűnt olykor a motor járása közben a kapcsolata. Kábelrövidítés, új pipa megoldotta a problémámat! De megtalálni körülményesebb volt.:)

Forrás:

VW-BuG oldalak

©2008 JoPi